Réges-régen kikerültek már a férfiak a bizalom köréből. Sőt elég kevés ember áll már benne, csak egy két barát, családtagok. Kiölte belőlem a bizalmat is, így mindenhez és mindenkihez kételkedve állok hozzá. Vajon ő bántani fog, ő is csak kihasznál, szájába vesz, jól megforgat, megrág, lecsócsálva minden emberi mivoltomat, örömömet, jó kedvemet, bizalmamat, szeretetemet és kiköp? És mi marad utána belőlem? Egy meztelen, elárvult kismadár, akinek a látványa csak sajnálatot ébreszt az emberekben.
De nem, nem szabad általánosítani. Nincs olyan, hogy a férfiak rosszak, attól, hogy egy férfi bántott, az nem azt jelenti, hogy mindenki gonosz, szörnyeteg. Nincs ilyen skatulya, hogy FÉRFI.
Nehéz lesz valakinek újra belépni a körbe, de ha jól elrugaszkodik, akkor sikerülhet.
Remélem jó lesz.
Lehet, hogy benne, meg lehetne bízni, bár még ahhoz bizonyítania kell.
Remélem belép a kulcs nélküli ajtón és ott is marad, nem bánt, nem okoz fájdalmat, mert már tényleg nem érdemlem meg.
Még sok a kétely és a kérdés, de most jól vagyok, most boldog vagyok.
Most nem érzem magányosnak magam, ha mégsem lesz ebből semmi, akkor se lehetek az! Mert a magányt magunknak kreáljuk, hozzáállás kérdése. Lehet, hogy valakinek nincs társa ma, de az nem azt jelenti, hogy holnap nem lesz. Csak az lesz magányos, aki nem hisz a jövőben, aki nem tervez magának szép életet, aki nem látja naposnak a jövőképét, annak nem is lesz az. Ha jön valaki új, akkor nem szabad arra gondolni, hogy majd kihasznál, elhagy, nem lesz vele jó életem, csalódás lesz és kudarc, mert akkor magam elé vetítem a sötét, komor jövőt, ami miatt nem tudom megélni a pillanat adta boldogságot. Lehet, hogy mégis csak bíznom kell, mert ez a nélkül nem fog menni.
Nem szabad hinni a pletykákban, hagyni hogy más befolyásoljon, szabad nevetni, szeretni, boldognak lenni.
Hachi újra akcióban ;)
De nem, nem szabad általánosítani. Nincs olyan, hogy a férfiak rosszak, attól, hogy egy férfi bántott, az nem azt jelenti, hogy mindenki gonosz, szörnyeteg. Nincs ilyen skatulya, hogy FÉRFI.
Nehéz lesz valakinek újra belépni a körbe, de ha jól elrugaszkodik, akkor sikerülhet.
Remélem jó lesz.
Lehet, hogy benne, meg lehetne bízni, bár még ahhoz bizonyítania kell.
Remélem belép a kulcs nélküli ajtón és ott is marad, nem bánt, nem okoz fájdalmat, mert már tényleg nem érdemlem meg.
Még sok a kétely és a kérdés, de most jól vagyok, most boldog vagyok.
Most nem érzem magányosnak magam, ha mégsem lesz ebből semmi, akkor se lehetek az! Mert a magányt magunknak kreáljuk, hozzáállás kérdése. Lehet, hogy valakinek nincs társa ma, de az nem azt jelenti, hogy holnap nem lesz. Csak az lesz magányos, aki nem hisz a jövőben, aki nem tervez magának szép életet, aki nem látja naposnak a jövőképét, annak nem is lesz az. Ha jön valaki új, akkor nem szabad arra gondolni, hogy majd kihasznál, elhagy, nem lesz vele jó életem, csalódás lesz és kudarc, mert akkor magam elé vetítem a sötét, komor jövőt, ami miatt nem tudom megélni a pillanat adta boldogságot. Lehet, hogy mégis csak bíznom kell, mert ez a nélkül nem fog menni.
Nem szabad hinni a pletykákban, hagyni hogy más befolyásoljon, szabad nevetni, szeretni, boldognak lenni.
Hachi újra akcióban ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése